BOSWELLIA SERRATA-KIVONAT
A különböző ízületi betegségeket sokszor nem csupán fájdalom, hanem gyulladás is kíséri. A két folyamat annál is inkább gyakran együtt jár, hogy közös molekuláris események húzódnak hátterükben. A gyulladás egy ősi, a szervezetet érő káros hatásokkal szembeni védekező reakció, melyet az immunrendszer aktivizálódása vált ki. A külső vagy belső ártalom (pl. sérülés, kórokozó, stb.) hatására kialakuló gyulladás számos, egymásra épülő folyamatot foglal magában, melyekhez különböző enzimek működése és jeltovábbító anyagok termelődése szükséges. Az ízületi fájdalmakra felírt nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) ennek a kaszkádnak abba az útvonalába avatkoznak be, melyben az ún. ciklooxigenáz (COX) enzim végzi a gyulladáskeltő- és fokozó hatású molekulák (pl. prosztaglandinok) termelését. Az NSAID-ek hosszú távú használata azonban igen komoly gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris kockázatot rejt magában. Az ilyen jellegű mellékhatásokat mellőző NSAID kifejlesztésére való törekvések még nem jártak sikerrel, az abszolút biztonságosnak mondható gyulladáscsökkentő kifejlesztése még várat magára. A gyulladásos kaszkád másik kulcsenzime az 5-LOX, mely hatására egyéb gyulladásos mediátorok (ún. leukotriének) termelődnek. A leukotriének gyulladásban betöltött szerepe sokrétű. Ezek a jelzőmolekulák a gyulladás helyszínére toborozzák az immunrendszer bizonyos sejtjeit, belőlük szabad oxigéngyököket és különböző enzimeket szabadítnak fel, továbbá fokozzák az érfalak áteresztőképességét, ami hozzájárul az ödéma kialakulásához. A gyulladás során keletkező molekulák az idegeket is stimulálják, ezáltal pedig fájdalmat idéznek elő.
Boswellia serrata-kivonattal a gyulladás ellen
Az utóbbi időkben a LOX enzim gátlása, és így a leukotriének képződésének blokkolása is az érdeklődés középpontjába került, mint lehetséges alternatíva a gyulladáscsökkentésre. Másrészt pedig az emberek is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a természetes eredetű, jobban tolerálható, gyógynövény alapú készítmények iránt. A Boswellia serrata kivonatának klinikai tanulmányozása során fény derült annak fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatására, ami miatt ízületi gyulladások esetén való használata egyre inkább elterjedt. Mellette szól, hogy az említett hatásokat a nem-szteroid gyulladáscsökkentőktől (NSAID) eltérő módon, vagyis nem a COX-, hanem a LOX-útvonal gátlásán keresztül fejti ki.1,2 Az NSAID-ek hosszú távú használata igen komoly gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris kockázatot rejt magában.3 Az ilyen jellegű mellékhatásokat mellőző NSAID kifejlesztésére való törekvések még nem jártak sikerrel, az abszolút biztonságosnak mondható gyulladáscsökkentő feltalálása még várat magára. Az elmúlt két évtizedben a nyugati országokban is egyre népszerűbbé váltak a Boswellia serrata és egyéb Boswellia fajok gyantájából készült kivonatok, melyek kevesebb kockázattal hatékonyan kezelhetik az ízületi gyulladást. In vitro vizsgálatok segítségével megállapították, hogy a Boswellia serrata kivonatban lévő boswellin sav az 5-LOX enzimet – és így termékeinek (pl. a leukotrién B4) szintézisét – dózisfüggő módon gátolja.2,4
Klinikai vizsgálatok Boswellia serrata-kivonattal
A Boswellia serrata-kivonat ígéretesnek bizonyult különböző gyulladásos betegségekben, pl. Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, arthritis.2 Egy kettős-vak, placebo-kontrollált klinikai vizsgálatba 30 térd osteoarthritises pácienst vontak be, akik 8 héten keresztül 1000 mg Boswellia serrata-kivonatot vagy placebot kaptak. A Boswellia serrata-kivonatot szedő csoportban szignifikáns mértékben (p < 0.001) csökkent a fájdalom és a duzzadás mértéke, valamint nőtt az ízület mozgathatósága és a sétatáv a placebo csoporthoz képest.5 Egy másik randomizált, prospektív, nyílt, összehasonlításos klinikai vizsgálatban a Boswellia serrata-kivonat hatékonyságát, biztonságosságát és tolerálhatóságát vetették össze szelektív COX-2 gátló NSAID-ével (valdecoxib). A vizsgálatban 66 térd osteoarthritises beteg vett részt, akik 6 hónapon keresztül napi 1000 mg Boswellia
serrata-kivonatot vagy 10 mg valdecoxibot kaptak. A Boswellia serrata-kivonatot szedő pácienseknél a terápia megkezdését követő második hónaptól szignifikáns javulás következett be a fájdalom, az ízületi merevség, valamint a napi aktivitások elvégzésének nehézsége tekintetében. További fontos megfigyelés volt az is, hogy ezek a jótékony hatások a terápia végét követően még további egy hónapon keresztül fennálltak. Bár a nem-szteroid gyulladáscsökkentő esetén a szignifikáns javulás már egy hónap elteltével is megfigyelhető volt, az csupán addig tartott, amíg a betegek szedték a gyógyszert.6
A Boswellia serrata-kivonat a klinikai kísérletekben jól tolerálható készítménynek bizonyult, így a jelentős mellékhatásokkal járó NSAID ígéretes alternatívája lehet bizonyos esetekben.3
Referencia lista:
1. Siddiqui MZ. Indian J Pharm Sci. 2011 May;73(3):255-61.
2. Boswellia serrata Monograph. Alternative Medicine Review Volume 13, Number 2 2008
3. Abdel-Tawab M. et al. Clin Pharmacokinet. 2011 Jun;50(6):349-69.
4. Ammon HP et al. Planta Med. 1991 Jun;57(3):203-7.
5. Kimmatkar N. et al. Phytomedicine. 2003 Jan;10(1):3-7.
6. Sontakke S. et al. Indian J Pharmacol. 2007 Febr;39(1):27-29.
ÚJ-ZÉLANDI ZÖLDKAGYLÓ
Az új-zélandi zöldkagyló legendája
Új-Zélandon, ahol Földünk legtisztább vizei vannak, tenyészik a taréjos zöldkagyló (Perna canaliculus). Gyógyászati célra való felhasználásának története az új-zélandi őslakosokig, a maorikig nyúlik vissza. Megfigyelték, hogy a maorik közül azok körében, akik a tengerparton éltek és rendszeresen fogyasztottak zöldkagylót, szinte ismeretlenek voltak a mozgásszervi bántalmak, szemben a sziget belső területein élő társaikkal. Ezen felismerésen túl, az új-zélandi taréjos zöldkagyló az 1970-es években került ismét az érdeklődés középpontjába, rákkutatások kapcsán. Bár tumorellenes anyagot nem sikerült a zöldkagyló kivonatban azonosítani, azok a daganatos betegek, akiknél a terápia előtt mozgásszervi panaszok és ízületi fájdalmak álltak fenn, jelentős javulásról számoltak be a ízületi fájdalom és a mozgékonyság tekintetében. Ez felkeltette a kutatók figyelmét, így ezt követően a zöldkagyló kivonat gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatását kezdték el tanulmányozni.
Milyen anyagok találhatók a zöldkagyló kivonatban?
A kivonat különböző biológiailag, aktív lipideket tartalmaz, melyek közül kifejezett jelentősége a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavaknak (EPA, DHA) van, de emellett szfingolipideket, fitoszterolokat, diacilgliceridet, diterpéneket, szeszkviterpéneket és szaponinokat is tartalmaz. A zöldkagyló kivonat fontos összetevői a glükózaminoglikánok, melyekről tudjuk, hogy a porcok alapvető építőkövei. A kristálytiszta vizekben tenyésző zöldkagyló a természetes antioxidánsoknak is széles tárháza, többek között karotinoidok, xantofillok és antocianinok találhatók benne.1–3 Ezen bioaktív anyagok közül néhányról (pl. EPA, DHA) evidenciák támasztják alá azt, hogy hatékonyak az arthritis és egyéb gyulladásos betegségek tüneteinek enyhítésében.4
Támadáspontok a gyulladáscsökkentésben
A különböző ízületi betegségeket sokszor nem csupán fájdalom, hanem gyulladás is kíséri. A két folyamat annál is inkább gyakran együtt jár, hogy közös molekuláris események húzódnak hátterükben. A gyulladás egy ősi, a szervezetet érő káros hatásokkal szembeni védekező reakció, melyet az immunrendszer aktivizálódása vált ki. A külső vagy belső ártalom (pl. sérülés, kórokozó, stb.) hatására kialakuló gyulladás számos, egymásra épülő folyamatot foglal magában, melyekhez különböző enzimek működése és jeltovábbító anyagok termelődése szükséges. Az ízületi fájdalmakra felírt nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) ennek a kaszkádnak abba az útvonalába avatkoznak be, melyben az ún. ciklooxigenáz (COX) enzim végzi a gyulladáskeltő- és fokozó hatású molekulák (pl. prosztaglandinok) termelését. Az NSAID-ek hosszú távú használata azonban igen komoly gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris kockázatot rejt magában. Az ilyen jellegű mellékhatásokat mellőző NSAID kifejlesztésére való törekvések még nem jártak sikerrel, az abszolút biztonságosnak mondható gyulladáscsökkentő kifejlesztése még várat magára. A gyulladásos kaszkád másik kulcsenzime az 5-LOX, mely hatására egyéb gyulladásos mediátorok (ún. leukotriének) termelődnek. A leukotriének gyulladásban betöltött szerepe sokrétű. Ezek a jelzőmolekulák a gyulladás helyszínére toborozzák az immunrendszer bizonyos sejtjeit, belőlük szabad oxigéngyököket és különböző enzimeket szabadítnak fel, továbbá fokozzák az érfalak áteresztőképességét, ami hozzájárul az ödéma kialakulásához. A gyulladás során keletkező molekulák az idegeket is stimulálják, ezáltal pedig fájdalmat idéznek elő. Emellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az említett molekuláris folyamatok maguk után vonják az ízületi porcok folyamatos pusztulását is. Továbbá a fennálló fájdalom, gyulladás és ödéma az ízület mozgásának beszűküléséhez, mozgáskorlátozottsághoz vezet.
In vitro tanulmányok azt mutatják, hogy a zöldkagyló kivonatnál megfigyelt bioaktivitás a gyulladás két fő (COX és LOX) útvonalán keresztül érvényesül.1,5 A jótékony hatásban az egyik kulcsfontosságú molekulacsoport az omega-3 zsírsavaké (pl. EPA és DHA), de egyéb lipidmediátorok, bioaktív fehérjék és furán-zsírsavak szintén fontos szerepet játszanak benne. Ezek a molekulák a jótékony hatásukat különböző útvonalakon keresztül
fejthetik ki.6,7 A zöldkagyló kivonat pozitív hatása a használat 2–4. hetében már megfigyelhető volt számos tanulmányban térdízületi, gyulladással
kísért porckopás esetén.8–10
Klinikai vizsgálatok a zöldkagyló kivonattal
A zöldkagyló kivonat hatékonyságát több klinikai vizsgálatban is tesztelték.11 Egy 4 évig tartó, nyílt klinikai vizsgálatba olyan pácienseket vontak be, akiknél az első vonalbeli gyógyszerek (nem-szteroid gyulladáscsökkentők) nem bizonyultak hatásosnak. A kivonat jótékony hatását mind az osteoarthritises, mind pedig a rheumatoid arthritises betegeknél sikerült igazolni. A klinikai vizsgálatok során tapasztalt javulás a fájdalom súlyosságának mérséklődésében, a reggeli ízületi merevség és az éjszakai fájdalom csökkenésében nyilvánult meg.12 A klinikai vizsgálatokban nem tapasztaltak súlyos mellékhatást a zöldkagyló kivonatot szedő alanyok. A kivonat nem tekinthető a gyomor számára toxikusnak, használata során nem jelentkeznek a nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása során jellemzően előforduló gasztrointesztinális irritációk.13
Referencia lista:
1. McPhee S. et al. Comp. Biochem. Physiol. B Biochem. Mol. Biol. 2007; 146, 346–356.
2. Taylor A.G. et Savage C. Aquaculture 2006; 261, 430–439.
3. Miller M.R. et Pearce L. Nutrients 2014; 6, 1454–1474.
4. Ameye L.G. et Chee W.S.S. Arthritis Res. Ther. 2006; 8, R127.
5. Whitehouse, M.W. et al. Inflammopharmacology 1997; 5, 237–246.
6. Serhan C.N. Nature 2014; 510, 92–101.
7. Wakimoto T. et al. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 2011; 108, 17533–17537.
8. Lau CS. Progr Nutr 2004; 6:17–31.
9. Gibson R.G. et al. Practitioner 1980; 224:955–60.
10. Gibson S.L.M. et Gibson R.G. Complement Ther Med 1998; 6:122–6.
11. Zawadzki M. et al. Geriatria 2010; 4:39-46.
12. Gibson R. et Gibson S. Br Med J 1981;283:1472.
13. Brien S. et al. QJM. 2008 Mar;101(3):167-79.
GINKGO BILOBA
A Ginkgo biloba akár 1000 évig is élhet, így a Föld legősibb fái között tartjuk számon. A Távol-Keleten szent faként tisztelik, ahol a népi gyógyászatban ősidők óta alkalmazzák kivonatát. Jótékony hatását a leveleiből kivont antioxidánsoknak (flavonoidok, terpenoidok) köszönheti. A Ginkgo biloba kivonata javítja a vér rheológiai (folyékonyságbeli) tulajdonságait, így támogatva a központi és a perifériás keringést. Növeli a véráramlás sebességét, csökkenti a vér viszkozitását, javítja a vörösvértestek rugalmasságát, ami kedvezően hat a keringésre, mikrokeringésre.1 A perifériás mikrokeringésre gyakorolt pozitív hatása kifejezetten fontos a gerinc kisízületei számára, valamint a csigolyák közötti porckorongok táplálása, vagyis tápanyagokkal és oxigénnel való ellátása szempontjából.
Referencia lista:
1. Balázs A. A Ginkgo biloba L. (páfrányfenyő) kivonatok és különböző gyógyszerek közötti kölcsönhatások. Fitoterápia. Családorvosi Fórum. 2005/8.
II-ES TÍPUSÚ KOLLAGÉN
A kollagén az egyik legelterjedtebb fehérje az állatvilágban. Struktúrfehérje lévén, fontos szerepe van különböző szöveteinkben (pl. porcokban, bőrben) a sejtek közötti tér szerkezetének fenntartásában, a csont-, porc-, izomszövet felépítésében, stb. A kor előre haldtával szervezetünk kollagéntermelése folyamatosan csökken, ami például ízületi porcaink rugalmasságának csökkenésében, vagy a bőr feszességének elvesztésében nyilvánul meg. Ezen nagy fehérjecsaládon belül különböző kollagéneket különböztetünk meg, melyek közül ízületink szempontjából a II-es típusú kollagénnek kifejezett jelentősége van.
Az ízületek felszínét borító porcszövet csupán kis hányadát, kb. 5%-át teszik ki a porcsejtek. A fennmaradó rész 10-20%-át az általuk termelt makromolekulák (glükózamino-, illetve proteoglikánok) alkotják, melyek egyik közös jellemzője, hogy nagy mennyiségű vizet képesek megkötni, ezzel biztosítva a porc rugalmasságát, és nyomóerőkkel szembeni ellenállását. További 10–20%-ot a kollagén rostok tesznek ki, ezek közül is kifejezetten a II-es típusú kollagén, ami struktúrát/szerkezeti gerincet és szakítószilárdságot, ezáltal pedig stabilitást ad a porcnak.1,2 A II-es típusú kollagén az ízületi felszínt borító, ún. üvegporc össz-kollagéntartalmának kb. 90–95 %-át, a porckorong belső, kocsonyás állományának mintegy 50%- át, külső, rostos gyűrűjének pedig 30 % át teszi ki.3
Referencia lista:
1. Naumann A. J Histochem Cytochem. 2002 Aug;50(8):1049-58.
2. Dojcsákné Kiss-Tóth É. Egészségtudományi Közlemények, 1. füzet, 1. szám (2011), 65–72.
3. Clouet J et al. Joint Bone spine. 2009 Dec;76(6):461-468.
KONDROITIN-SZULFÁT
Az ún. glükózaminoglikánok csoportjába tartozó kondroitin-szulfátban kétféle cukormolekula váltakozva kapcsolódik egymáshoz, így alkotva egy hosszú, több mint száz elemből álló láncot. A kondroitin-szulfát a porcban legnagyobb mennyiségben előforduló glükózaminoglikán, a porc sejtközötti állományának fontos alkotóeleme. A glükózaminoglikánok jellemzően egy fehérje maghoz kapcsolódnak. Ezeket a nagyméretű molekulákat proteoglikánoknak nevezzük, melyek a porcok mechanikai és rugalmas tulajdonságainak alapját adják. Mindez annak köszönhető, hogy nagy mennyiségű vizet képesek megkötni, ezáltal egy viszkózus folyadék jön létre, mely a porc rugalmasságán túl az ízületek kenését is biztosítja. A szervezetben tehát természetes módon is jelenlévő kondroitin-szulfát élettani szerepét tekintve elengedhetetlen az ízületi folyadék viszkozitásának
fenntartásához, valamint a porcok felépítéséhez.1,2
Referencia lista:
1. Jerosch J.Int J Rheumatol. 2011;2011:969012. doi: 10.1155/2011/969012.
2. Huskisson EC. J Int Med Res. 2008 Nov-Dec;36(6):1161-79.
HIALURONSAV
A hialuronsav lebomlásának következményei A korral csökkenő hialuronsav termelés jelei a bőr esetében azonnal szembe tűnnek, de mi a helyzet az ízületekkel? A hialuronsav termelés csökkenése, valamint a megtermelt hialuronsav lebomlása (pl. ízületi porckopás vagy gyulladás miatt) az ízületi folyadék viszkozitásának csökkenéséhez vezet. Ez azt jelenti, hogy megváltoznak az ízületi folyadék folyékonyságbeli tulajdonságai, csökken a lökéscsillapító hatása, és nem biztosít megfelelő kenést ízületeink számára. Ennek eredményeképpen az ízületi felszínek egymáshoz súrlódnak, a porc strukturális degradációnak van kitéve, így a mozgás fájdalmassá válik.
Referencia lista:
1. Oe M et al. Nutr J. 2016; 15: 11. 2. Berenbaum F. Ann Rheum Dis. 2012 Sep;71(9):1454-60.
MSM
A metil-szulfonil-metán (MSM) növényekben, állatokban és az emberi szervezetben nagy mennyiségben előforduló kéntartalmú vegyület. Megtalálható az immunrendszeri fehérjékben, kötő- és hámszövetekben, támasztószövetekben, így a porcszövetben is. Gyulladáscsökkentő, antioxidáns (szabadgyökfogó), immunmoduláló hatásáról számoltak be a különböző tanulmányokban. Az MSM alkalmazása népszerű az ízületek erőteljes igénybevételével, illetve terhelésével járó tevékenységek, állapotok (pl. aktív sport) esetén.
Forrása
Az MSM megtalálható gyümölcsökben, zöldségekben, gabonafélékben, sörben, borban, kávéban, teában és a tehéntejben is.
Felszívódása
Farmakokinetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az MSM gyorsan felszívódik, az emberi szervezetben kevesebb, mint 1 óra alatt.
Referencia lista:
1. Butawam M et al. Nutrients. 2017 Mar; 9(3): 290.
C-VITAMIN
A C-vitamin egy kisméretű, egyszerű molekula, ami a vízben oldódó vitaminok közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a szervezet nem képes a raktározására, naponta, táplálkozás útján kell biztosítanunk a szervezetünk számára szükséges mennyiséget. C vitamin szintézisére a legtöbb növény és állat képes, de az ember és néhány állatfaj – egy, a C-vitamin szintézisében fontos enzim mutációja miatt – nem tudja előállítani.1
Feladatai
A C-vitamin, vagy aszkorbinsav olyan esszenciális tápanyag, mely számos biológiai funkcióhoz, biokémiai reakcióhoz szükséges. Hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, elengedhetetlen a szervezet kollagéntermeléséhez, nagyon fontos antioxidáns, fontos szerepet tölt be az idegrendszerben, illetve különböző enzimatikus folyamatokba, fokozza a vas felszívódását, stb.1-6
Mennyi C-vitaminra van szükségünk?
Felnőtt férfiak átlagos napi C-vitamin szükséglete 90 mg, a nőké 80 mg.6 Ez az egészséges felnőtt szervezet átlagos napi igényét fedezi, azonban vannak olyan rövid (pl.: megfázás) és hosszú távú állapotok (pl.: dohányzás), amikor érdemes vagy szükséges növelni a napi dózist. A dohányzás oxidatív stresszt okoz, így dohányosoknál alacsonyabb a vérplazma aszkorbinsav koncentrációja, mint a nem dohányzóknál (ugyanolyan mennyiségű C-vitamin bevitel mellett). Az IOM (US Institute of Medicine) ajánlása szerint ezen okból kifolyólag a dohányosok napi C-vitamin szükséglete 35 mg-mal magasabb.8
Mi az a maximális dózis, ami még biztonságos?
A vitaminokra és ásványi anyagokra nézve a hatóságok a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítják a legfelső biztonságos szintet/tolerálható felső beviteli szintet (upper level, röviden UL). Ez azt a maximális vitamin/ásványi anyag mennyiséget jelenti, amely az összes forrásból származó, napi rendszeres bevitel mellett az egészségre feltehetően nem fejt ki kedvezőtlen vagy ártalmas hatást. Ennek értelmében az IOM a C-vitaminra vonatkozóan a napi 2000 mg bevitelét határozta meg legfelső biztonságos/tolerálható szintként.8,9
Referencia lista:
1. Anitra C. Carr et Margreet M. C. Vissers. Vitamin C and Human Health. ISBN 978-3-906980-62-1
2. EFSA Journal 2009; 7(9):1226
3. K Gelse et al. Adv Drug Deliv Rev. 55 (12), 1531-46
4. Isaka S et al. Exp Ther Med, 13 (6), 2699-2706
5. Grosso G et al. Front Biosci (Landmark Ed), 18, 1017-29
6. EFSA. Scientific Opinion on Dietary Reference Values for vitamin C. EFSA Journal 2013;11(11):3418
7. Harrison FE et May JM. Free Radic Biol Med. 2009;46(6):719-30.
8. Institute of Medicine. Food and Nutrition Board. Dietary Reference Intakes for Vitamin C, Vitamin E, Selenium, and Caretenoids. Washington DC:
National Academy Press, 2000.
9. https://www.ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_felhasznalhato_vitaminok_es_asvanyi_anyagok_
D-VITAMIN
Érdekes, hogy a D-vitamin nevében bár szerepel a vitamin szó, mégsem számít klasszikus vitaminnak. Ugyanis a vitaminok olyan élettanilag fontos anyagok, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Ellenben D-vitamin a napfény UVB sugarainak hatására képződik a bőrünkben.
A D-vitamint széleskörűen használja fel szervezetünk:
• hozzájárul az egészséges csontozat fenntartásához
• hozzájárul az egészséges izomfunkció fenntartásához
• hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez
• szerepet játszik a sejtosztódásban
• hozzájárul a normál fogazat fenntartásához
• hozzájárul a kalcium és a foszfor normál felszívódásához/hasznosulásához
• hozzájárul a vér normálkalciumszintjének fenntartásához
D-vitamin hiányra utalhatnak a gyorsan romló fogak, izomgörcsök és a csontok gyengülése (csontritkulás, nehezen gyógyuló törések). Kiemelten kell figyelni a hölgyeknek a menopauza utáni D-vitamin bevitelre. Ugyanis a hormonális változások kedvezőtlen hatással vannak a csontsűrűségre, a csontritkulás kialakulásának esélye megnövekszik. Ezt tovább súlyosbítja, hogy a D-vitamin képződése a szervezetben az életkor előre haladtával csökken.
A magyarok D-vitamin hiányosak
A reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin képző hatása a mi égövünkön nagyságrendekkel kisebb, mint tőlünk délre, ezért a megfelelő D-vitamin szint eléréséhez nem elegendő. Emellett az átlagos magyarországi étrend napi kb. 2 µg-ot, azaz 80 nemzetközi egységet (NE) biztosít, ami elenyésző, az általánosan ajánlott 2000 NE-hez képest. Ezeket a tényeket már sokan figyelembe veszik, így az elmúlt években a D-vitamin-pótlás mértéke nagyságrendekkel nőtt, bár még ma is távol van a kívánatostól.
Jó tudni
A szoláriumok által kibocsátott UVA sugárzás nem alkalmas D3-vitamin képzésére.
Időseknél gyakoribb a D-vitamin hiány, amit részben az magyaráz, hogy korral jelentősen csökken a D3-vitamin termelődése.
A túlsúly növeli a D-vitamin szükségletet.
A D3-vitamin biztonságos tartós adagjának felső határa felnőtt emberben napi 4000 NE.
A D3-vitamin toxikus adagja hónapokon át adott, napi 10 000 NE felett van.
KALCIUM
Az emberi test körülbelül 1000 g kalcium-raktárral rendelkezik, aminek döntő többsége (99%-a) csontokba, fogakba épülve tárolódik, kalciumhidroxilapatit formájában, mint szervetlen alkotórész. A maradék 1%-nyi kalcium a sejtmembránban és a sejtek közötti térben raktározódik, fontos szerepet betöltve az erek, izomszövetek és hormonok működésében. A csontokba beépülő kalcium mennyisége függ a kortól. A Kalcium hiánya a csontozat csökkenését okozhatja, ami csontsűrűség csökkenést (osteopenia), csontritkulást ((osteoporosis) eredményezhet. Ez alacsony ásványi csontsűrűséggel (BMD, bone mineral density) társulhat, illetve emelkedik a csonttörés rizikója. A BMD szint csökkenése emellett utalhat D-vitamin hiányra, amely akár angolkórhoz, csontok lágyuláshoz (osteomalacia) vezethet.
Szervezetben betöltött szerepe
A kalcium sejtek közötti kommunikáción keresztül részt vesz normál ingerületátvitelben, ezáltal hozzájárul a normál izomműködéshez, szükséges normál csontozat és fogazat fenntartásához. A protrombin átalakulása a Ca-ion hiányában elmarad, így kiemelkedő szerepe van a normál véralvadási folyamatokban. Enzimekhez kötődve katalizáló és felépítő hatása van, amelyen keresztül hozzájárul az emésztőenzimek normál működéséhez. Fontos szerepe van a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban és szerepet játszik a sejtosztódási folyamatokban és a sejtek specializációjában.
Forrása
A kalcium legfőbb táplálékforrása Európa különböző országaiban más és más, de a tejtermékek, mint általános kalcium forrás mindenhol előfordulnak. Kalciumban gazdag forrásnak tekinthetőek a zöld levelű zöldségek, hüvelyesek, diófélék, hal, puha csontok (például szardínia konzerv) és kalciummal dúsított élelmiszerek. A kemény víz szintén jelentősen hozzájárul a kalciumbevitelhez.
FOSZFOR
A foszfor az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag a szervezetben, a csontok egyik fő ásványi alkotóeleme. A foszfor számos fiziológiai folyamatban részt vesz, többek között a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, a szervezet sav-bázis egyensúlyának szabályozásában, a sejtmembrán összetevőjeként, valamint a csontok és fogak mineralizációjában. A foszfor anyagcseréje számos folyamaton keresztül, szorosan kapcsolódik a kalciumhoz. A szervezet foszfortartalmának kb. 85%-a található a csontokban és a fogakban (hidroxiapatit formában), 14% a lágy szövetekben (mint pl. izom, máj, szív és vese), és csak 1%-ban van jelen az extracelluláris folyadékokban. A foszfor és a kalcium együtt alkotják a csontok fő tömegét (kb. 80-90%-át), ezáltal hozzájárulnak a normál csontozat és fogazat fenntartásához.
Forrása
Foszfort legnagyobb mennyiségben a magas fehérjetartalmú élelmiszerek tartalmazzák, mint pl. a tej és tejtermékek, a húsok, baromfi és hal, valamint a gabonatermékek és hüvelyesek.1
A foszfor felszívódása
A foszfor nagy hatékonysággal szívódik fel az emberi szervezetben, felnőttek esetében az átlagos bevitel kb. 55-80%-a.2,3 Szervetlen foszfátok a vastagbél teljes szakaszán felszívódnak, azonban a legnagyobb mennyiség a vékonybélen keresztül hasznosulnak.4
Referencia lista:
1. Calvo MS and Uribarri J, 2013. Contributions to total phosphorus intake: all sources considered. Seminars in Dialysis, 26, 54-61.
2. O’Brien KO, Kerstetter JE and Insogna KL, 2014. Phosphorus. In: Modern Nutrition in Health and Disease. Eds Ross AC, Caballero B, Cousins RJ, Tucker KL and Ziegler TR. Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, PA, USA, 150-158.
3. Heaney RP, 2012. Phosphorus. In: Present Knowledge in Nutrition. Eds Erdman JW, Jr, Macdonald IA and Zeisel SH. John Wiley & Sons, Washington, DC, USA, 447-458.
4. Sabbagh Y, Giral H, Caldas Y, Levi M and Schiavi SC, 2011. Intestinal phosphate transport. Advances in Chronic Kidney Disease, 18, 85-90.
MANGÁN
Szervezetben betöltött szerepe
A mangánnak, mint nyomelemnek, fontos szerepe van az emlősök szervezetében az egészséges működésben. A mangán hozzájárul a normál csontozat fenntartásához és a normál kötőszövet-képződéshez. Több enzim alkotórésze, például a szuperoxid dizmutáz (SOD) működéshez elengedhetetlen. Ezáltal a mangán hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.1 Az oxidatív stressz során reaktív oxigén- és nitrogén eredetű szabadgyökök képződnek, amelyeket az antioxidánsok hatástalanítanak. A sejtekben lezajló oxidációs és redukciók reakciók révén (pl.: sejtlégzéskor, értáguláskor) a szabadgyökök képződése folyamatos. Egészséges szervezetben a szabadgyökök képződésével egyensúlyban van a keletkező antioxidánsok mennyisége is. Azonban több vizsgálatban is megfigyelték, hogy betegség esetén a szabadgyökök képződése és az antioxidáns rendszer egyensúlya felbomlik, a szervezet károsodik.2 A mangán részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere folyamatokban. Ennek is az egyik következménye, hogy sejtekben a mangán legnagyobb mennyiségben a mitokondriális és nukleáris sejtalkotókban található meg.3 A mangán raktározására nincs külön szerv: a májban, hasnyálmirigyben és vesékben halmozódhat fel többféle formában. Azok a szövetek, ahol nagyon az energiaszükséglet (pl.: agy), vagy nagyfokú a pigment tartalom (szemek, bőr), ott nagyobb valószínűséggel raktározódhat mangán.
Forrása
Mangánban gazdag, természetes forrásának tekinthető a mogyoró, csokoládé, gabona alapú termékek, rákok, kagylók, hüvelyesek, gyümölcsök, gyümölcs alapú termékek és különböző italok (kávé, tea, stb.).4,5
Referencia lista:
1. Scientific Opinion on Dietary Reference Values for manganese. EFSA Journal 2013;11(11):3419
2. Matsuo M. and T. Kaneko. 2000. The chemistry of reactive oxygen specieses and related free radicals. In: Free Radicals in Exercise and Aging, Radák Zs. (ed.), Human Kinetics, Chapter 1. pp.1-34.
3. Maynard LS and Cotzias GC, 1955. The partition of manganese among organs and intracellular organelles of the rat. Journal of Biological Chemistry, 214, 489-495.
4. Rose M, Baxter M, Brereton N and Baskaran C, 2010. Dietary exposure to metals and other elements in the 2006 UK Total Diet Study and some trends over the last 30 years. Food Additives & Contaminants. Part A, Chemistry, analysis, control, exposure & risk assessment, 27, 1380-1404.
5. Anses (Agence nationale de sécurité sanitaire de l’alimentation, de l’environnement, et du travail), 2011. Total Diet Study 2 (TDS 2), Report 1, Inorganic contaminants, minerals, persistent organic pollutants, mycotoxins and phytoestrogens. 300 pp
KRÓM
A króm biológiai jelentőségére az 1950-es évek végén egy felfedezéssel irányult rá a figyelem. A normál vércukorszint fenntartásának képességét írták le olyan patkányokon, amelyeknél az életkorral arányosan a funkciónak romlani kellett volna. Táplálékukban a sörélesztő volt a króm tápanyagforrás. Egy szerves krómforrást azonosítottak, mint aktív összetevőt és a komplex a „Glükóztolerancia Faktor” (GTF) elnevezést kapta. A GTF fokozza az inzulinműködést. Napjainkra felsorakozó tudományos megállapítások már a krómot az alapvető nyomelemek közé sorolják, amely fokozza az inzulinműködést, befolyásolja a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserét. Összességében kijelenthető, hogy azzal, hogy számos enzimrendszerben szerepet játszik és így részt vesz a makrotápanyagok normál anyagcseréjében, végső soron hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához.
Napi króm szükségletünk
Az optimális krómbevitelhez változatos, kiegyensúlyozott, tudatos étrend követés szükséges. Ez nem könnyen teljesíthető. Az átlag populáció 90%-a nem fogyaszt elegendő krómot. A problémát az is tetőzi, hogy a túlzott cukorbevitel (szénhidrát bevitel) a króm fokozott kiürülését okozza. Az európai ajánlás napi 40 µg , (Commission Directive 2008/100/EC of 28 Oct 2008) ugyanakkor a már fennálló csökkent-, inzulinra való érzékenység,- amely esetenként testsúlytöbblettel is együtt jár, indokolhat nagyobb króm igény is, amit a normál táplálékunk nem tud minden esetben biztosítani. Ilyenkor kell számításba venni, a krómpótlás kiegészített formáját, amelyre a szerves króm sók közül is felszívódási képességében kiemelkedik a króm-pikolinát.
