Ízületeink állapota lendületünk egyik központi kérdése

ízületeink felépítése

A gerincesek csontvázát felépítő csontokat egymáshoz fűző összeköttetések az ízületek. Ezek egy része mozgásra alkalmatlan, ún. feszes ízület (pl.: keresztcsípőcsonti ízület), nagyobb hányaduk azonban sokrétű mozgást tesz lehetővé (pl.: a végtagok vagy a gerinc esetén).

A mozgékony ízületek általános felépítésüket tekintve az ízesülő csontokból, az ezek végét borító porcból, az ízületet körülvevő ízületi tokból és az ízületi rést kitöltő ízületi folyadékból áll. A csontvégeket borító porc típusát tekintve ún. üvegporc. Ez a porctípus jellemzően a nagy nyomásnak kitett területeket található. Víztartalma magas, sejtközötti állományában nagy mennyiségben található II-es típusú kollagén, valamint különböző glükózaminoglikánok (pl. kondroitin-szulfát, hialuronsav). A glükózaminoglikánok fehérjékhez kötődnek, így ún. proteoglikánokat alkotva. A proteoglikánoknak fontos szerepük van a folyadék megkötésében, vagyis a porc hidratáltságának fenntartásában.
A porc mátrix állományát alkotó nagyméretű molekulák (kollagén, proteoglikánok) struktúrát, nyomással szembeni ellenállást és szakítószilárdságot biztosítanak a porc számára. Az ízületi folyadék mintegy „kenőanyag” funkcionál, biztosítja, hogy az ízesülő felszínek súrlódásmentesen mozduljanak el egymáshoz képest. Az ízületi folyadék viszkózus („sűrűn folyó”) tulajdonságát a benne található makromolekuláknak (pl.: hialuronsav, kondroitin-szulfát) köszönheti. Az ízület mechanikai stabilitását a környező lágyszövetek (kötőszövetes kötegek, ízületi szalagok, izmok) segítik.
MEGRENDELEM
A térd, a csípő és a gerinc a fő teherhordó ízületeink. Mivel hatalmas terhet „cipelnek” életünk során, ezért fokozott veszélynek vannak kitéve. Ez különösen igaz abban az esetben, ha valaki túlsúlyos. Például már 10 kg súlyfelesleg esetén 60 kg-nak megfelelő extra teher nehezedik a láb ízületeire. Az esetleges plusz kilók leadásával sokat tehetünk térdízületeink egészségéért, hiszen így csökkenthetjük a rájuk nehezedő terhelést. Emellett fontos a rendszeres mozgás is, mellyel egyrészt javíthatjuk az ízületi porc tápanyagellátását, másrészt megerősíthetjük ízületeinket is.

üvegporc (hyalin porc)

Az üvegporc az ízületet alkotó, ízesülő csontvégek felszíneit borítja és rendkívül fontos szerepet játszik az ízületek normál működésében. Az ízületi porcfelszín biztosítja a csontvégek egymáshoz képest történő súrlódásmentes elmozdulását és szétoszlatja az ízületre ható mechanikai erőket.

a gerinc

A gerinc a test központi tartószerkezete, amelynek számos funkciót kell teljesítenie:

• tartja a koponyánkat, összeköti a végtagjainkat
• kapcsolódási pontot biztosít a törzsizmoknak
• helyet ad a gerincvelőnek és az abból kilépő idegeknek.

Ilyen összetett funkciók mellett hajlékonynak, rugalmasnak, forgékonynak, ugyanakkor erősnek kell lennie. A gerincoszlop mintegy 125 ízületet tartalmaz. A feszes tartást, hajlékonyságot és rugalmasságot a csontok, kisízületek és a véglemezek porcborításai, porckorongok, szalagok és izmok összehangolt működése biztosítja.

porckorongok a gerincben

A csigolyaközti porckorongok a csigolyatestek között teremtenek folytonos, rugalmas összeköttetést. A porckorongokat felül és alul üvegporc választja el csigolyatestektől. A porckorongok belső magja kocsonyás állagú, a magot kívülről a rostporcos gyűrű veszi körül. A porckorong a rá nehezedő nyomást egyenletesen osztja el a csigolyatestek felszínén. A porckorongok tápanyagellátása a szomszédos üvegporcokon keresztüli diffúzióval történik. A porckorongok a gerinc hosszának negyedét teszik ki. A kor előrehaladtával a mag víztartalma csökken, melynek következtében a porckorong rugalmassága is kisebb lesz, és a nyomás egyenlőtlenül tevődik át csigolyatestre.

kollagénrostos porc

Nagyobb mértékű, nem tisztán összenyomási terhelésnek kitett testtájakon fordul elő, pl. a csigolyák közötti porckorongok külső rostos gyűrűjét alkotja. Sűrű sejtközötti kollagénhálózat, kevés alapállomány, kevés porcsejt jellemzi, ez a legerősebb porcforma.